Ugrás a tartalomhoz

Fejlesztés, tanácsadás, tárhely, hoszting Fejlesztés, tanácsadás, tárhely, hoszting: Wish Internet Consulting

Mi az a Web 2.0?

Ügyfeleink gyakran teszik fel a kérdést, mi az a Web 2.0? Az alábbi írást nekik és persze minden érdeklődőnek ajánljuk figyelmébe, elolvasásával talán kialakulhat az olvasóban egy általános kép, mely segít eligazodni ebben a kérdésben.

A web nem egyenlő az internettel, csak az egyik szolgáltatása annak (ahogy ott van még a levelezés, az FTP és sok minden más is). A web weboldalak összességéből, és az így felgyűlt tartalomból áll, melyet webböngészőnk segítségével (ilyen például az Internet Explorer, vagy a Mozilla Firefox) böngészhetünk, azaz férhetünk hozzá.

A web világa folyamatosan fejlődik, befolyásolják különböző trendek, üzleti érdekek, a technika fejlődése - gondoljunk az utóbbi időben megnövekedett sávszélesség adta lehetőségekre, vagy az úgynevezett alternatív böngészők fejlődésére. A kezdetekben a web céljául egy igen egyszerű feladatot tűztek ki: legyen alkalmas dokumentumok közzétételére a tudós társadalomban. A kezdeti célokon túlnőve - jórészt az üzleti szándék megjelenésével - a dinamikus, interaktív szolgáltatások (portálok, fórumok, internetes boltok) is megjelentek rajta, sőt, a webet sokunk már egyből így ismerte meg. Az utóbbi évek eredményeként az interakción túllépve a Web megint átalakult, "megérkezett" a böngészési élmény következő változata, a Web 2.0. Az új lehetőségeket, a szolgáltatások, megoldások összességét, vagyis magát az új élményt, a jelenséget szokás mostanában Web 2.0 néven emlegetni.

Hogy van-e valójában valami e mögött a kifejezés mögött, az egy érdekes kérdés. Minden bizonnyal a web megoldásai fejlődnek, és úgy tűnik, ezekben az években elértünk egy új fejlődési lépcsőfokhoz. Hogy mi ez a lépcsőfok, azt egy hosszabb történeti áttekintéssel szeretném bemutatni az olvasónak.

A kezdetek

Tim Berners-Lee egy korai böngészőt futtató számítógéppel Tim Berners-Lee, akinek a webet köszönhetjük Ahogy a bevezetőben is említettem, a web egyszerű, statikus (mindig ugyanazt tartalmazó) weblapokkal kezdte meg a pályafutását. A gyökerei 1980-ig nyúlnak vissza, az első böngészőt és weblapokat 1990-ben készítette el Tim Berners-Lee. Az első webszerverek nem tettek mást, mint elérhetővé tettek az interneten egy könyvtárszerkezetet, mely HTML oldalakat tartalmazott, s melyek között linkekkel navigálhattunk. Ezekre a weblapokra a viszonylag ritka frissítési idő volt a jellemző, gyakran egyszer elkészítették, majd akár évekig nem nyúltak hozzájuk (esetleg ha kellett, akkor aktualizálták ezeket). Újabban az így viselkedő webet szokás "első változatnak" hívni, vagyis Web 1.0 néven emlegetni.

A következő lépés

Egy bolt bejárata az 1800-as évekből Egy "hagyományos" bolt - a web 1.5 akkor kezdődött, mikor az üzlet megjelent a weben A kezdetekben tanulmányok, dolgozatok közzétételére indult kezdeményezésben - nem túl meglepő módon - rövidesen az üzleti világ is elkezdett fantáziát látni. Először a webes grafika fejlődött ki minden előnyével és hátrányával (a táblázat alapú oldalkialakítások - sajnos - még ma is elterjedtnek számítanak) - a céges brosúrák, reklámanyagok új terjesztési lehetőségeként, az információ közzétételének új módjaként jelent meg a web. Ezzel párhuzamosan a dinamikus weboldalak is napvilágot láttak. A szerveren egy kis program lefutására akár minden lekéréskor más és más oldal jelent meg, vagy adatbázisból gyakran frissítve készítették el a HTML oldalakat. Ezeket az oldalakat szokás Web 1.5-ként emlegetni. Ügyfeleink nagy része ilyen oldallal rendelkezik, vagy ilyen oldal elkészítésével keres meg minket.

Az okosabb web

Az utóbbi években nagyon sok változás történt, melynek jeleit már a nem szakmabeliek is észlelhetik az itt-ott megjelent újdonságok kapcsán. Rendkívül elterjedtek és népszerűek lettek a tartalomkezelő rendszerek, egy durva egyszerűsítéssel leszűkíthetjük ezt a blogok, a webnaplók területére - egész szubkultúra alakult ki körölöttük. Gyakorlatilag bárki számára lehetővé vált, hogy egyszerűen közzétegye gondolatait. A blogok a cégek körében is terjedni kezdtek, s manapság már nem csak a személyes, hanem a vállalati naplók is terjedőben vannak, nem beszélve az életünkbe hirtelen berobbant politikai blogokról. A blog egy hatékony közösségi és marketing eszköz, de ez egy másik téma - most kanyarodjunk vissza a Web 2.0-hoz.

Az újdonságok listáján a blog csak az egyik a sok közül, emellett számos eddig nem ismert közösségi szolgáltatás is napvilágot látott. Képek megosztását (Flickr), közösségi/szociális kapcsolati hálók kialakítását (iWiW, myVIP), közösségi híroldalak (Digg) létrejöttét segítő szolgáltatások alakultak, s alakulnak a mai napig gombamódra.

Fontos megértenünk, hogy a változás főként nem technikai jellegű. Nem jelentős technikai újdonság jelent meg, inkább a fejlesztők kezdtek másképp gondolkodni, érdekes szolgáltatások váltak az egyik pillanatról a másikra hihetetlenül népszerűvé. És nem szabad kihagyni a webet használókat sem, akikre az egész jelenség épít: megváltozott, megváltozik a webhez való hozzáállásunk, új kommunikációs lehetőségeket fedezünk fel, és kezdünk el aktívan használni. Közösségek alakulnak ki egy gondolat, egy alkalmazás körül, s ezekből a közösségekből áll össze végül egy tömeg, mely az egyedi felhasználókon felülemelkedve egy új minőséget képes létrehozni.

Persze ne becsüljük le a technikai újdonságokat sem, bár ezek egy része még ma is gyerekcipőben jár, s vár az elterjedésre. A kivétel az egyre népszerűbb RSS, mely különböző hírek, tartalmak közzétételét, s akár robotok, akár emberek általi fogyasztását teszi lehetővé. E mellett megjelentek az emberi kapcsolatok jelölésére szolgáló leírónyelvek, illetve kezd elterjedni a szemantikus web fogalma is - ezek emberek számára láthatatlan módon, a háttérben kapcsolnak össze weboldalakat. A keresőrobotok és más intelligens weben bóklászó programok így felismerhetik a kapcsolatokat az oldalak között, s ezzel egy hálót szőve intelligens módon összekapcsolhatják azokat.

A látványosabb web

Nem csak a szervezést, hanem a szemléletet, a technikákat illetően is történtek változások. A középpontba került a szabványosság kérdése, a hozzáférhetőség (akadálymentesítés), és általánosságban a minél több ember számára, minél kényelmesebben használható weblap fogalma is egyre fontosabbá válik. Ezt segíti a különböző ajánlások és a szabványok (XHTML, CSS) alapján történő fejlesztés, továbbá a felületek megtervezésének igénye, fontosságának felismerése is.

A "diszkrét JavaScript" lényege, hogy az oldalakat úgy egészítsük ki kényelmi funkciókkal (ezek a felugró ablak nyitásától kezdve a menüpontok kattintás nélküli működtetésén keresztül a kliens oldali kérdőív kitöltés ellenőrzésig számos témakört felölelhetnek), hogy ha a látogató böngészője nem támogatja a JavaScriptet (egyes felmérések szerint látogatóink 10%-a ilyen!), az oldal - igaz, nem teljes pompájában - továbbra is használható maradjon, lehetőség szerint az összes funkcióját elérhetővé téve. Ehhez hasonló szemléletmódot követ a CSS alapú oldalkialakítás is, melynek egyik célja az, hogy különböző körülmények között, s ne csak böngészőkben legyen egy oldal tartalma elérhető, megtekinthető.

Bár évek óta létezik, hirtelen középpontba került az oldal újratöltése nélküli kommunikáció a szerverrel (rejtett keretben, vagy az ún. XMLHttpRequest Javascript objektum segítségével), mely a mágikus AJAX nevet kapta. Ez első hangzásra bonyolultnak tűnhet, azonban korántsem az, csupán csak arról szól, hogy ha az oldalon tevékenykedünk valamit, ne kelljen a teljes oldalt újratölteni (például a fejlécet, menüt, láblécet), csak azokat a részeit, melyet tényleg megváltoznak. Ezzel sokkal gyorsabban reagáló, s igen érdekes megoldásokat lehetővé tevő weboldalak készítése válik lehetővé: ahogy gépelünk be valamit egy beviteli mezőbe, a szerver oldalról letöltve az információkat az oldal lehetőséget kínálhat fel, azaz például már gépelés közben láthatjuk egy keresés lehetséges eredményeit, s egyből a keresett oldalra ugorhatunk.

A jövő a webes alkalmazásoké

A web a változások hatására egyre inkább középpontba kerül. Már ma is vannak olyan területek, ahol úgy végezhetünk munkát, hogy egy böngészőn kívül más alkalmazás nem is fut gépünkön. Például egy újságíró, szerkesztő utánanéz a neten a híreknek (esetleg egy webes program, vagy egy kiterjesztés segítségével folyamatosan értesül róluk), a webes levelezőben kapcsolatot tart a külvilággal, a csevegőszobákban társalog, feltölt és letölt fotókat a webes albumokból, s cikket publikál a webes felületű szerkesztőségi rendszeren keresztül.

A most felsorolt lehetőségeket hívjuk - többek között - webalkalmazásoknak. A hagyományos alkalmazás a webre költözik, bárhonnan a világon (ahol van internet kapcsolat) elérhetővé válik, (megkötésekkel) bármely elterjedt böngészőből használható lesz. A megjelent megoldások kapcsán egyre inkább az a trend rajzolódik ki, hogy akár kompromisszumok nélküli, sőt, új lehetőségekkel felruházott alkalmazások jelenhetnek meg.

A valódi alkalmazás érzését - többek között - az újratöltés nélküli kommunikáció megjelenése segítheti, de olyan ujjgyakorlatok is ismertek, melyek egy operációs rendszerhez hasonlatos felületet jelenítenek meg a böngészőben: asztallal, átméretezhető ablakokkal - sőt, képernyővédővel!

Számos kiváló példát találunk web alkalmazásokra akár ma is (az előbb is felsorolt levelező, fotó album, szerkesztőségi rendszereken kívül is léteznek webes ügyviteli és könyvelői rendszerek, s további megoldások is), s több próbálkozás is létezik a szokásos irodai alkalmazások, mint például a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő webes implementálására is (bár ezek még csak a kezdeti lépéseken vannak túl). A webfejlesztők körében ma már nem okoz meglepetést egy webes adatbáziskezelő program, a szerver adminisztrátorok pedig webes szerver karbantartó felületeket is ismerhetnek.

A webes alkalmazások előnye, hogy - egy iroda, vagy otthoni hálózat esetén - nem kell minden gépre külön telepíteni, elég a web szerverre, s máris bármelyik gépről használhatóak. Ez a karbantartást is jelentősen egyszerűsíti. Egy másik érdekes szempont, hogy mivel a gépünkre nem töltünk le semmilyen (az operációs rendszer által) futtatható állományt, a vírusok tekintetében is sokkal védettebbek lehetünk.

A fentiek tükrében ne lepődjünk meg tehát, ha egyszer csak kedvenc alkalmazásunkhoz egy nagyon hasonló programmal egy weblapon találkozunk. Minden bizonnyal nagy jövő áll a web előtt, számos olyan alkalmazást fogunk megismerni az elkövetkező években, melyekről sohasem gondoltuk, hogy egyszer egy weblapon köszönnek vissza ránk, sőt, sohasem gondoltuk, hogy lehetőség van megvalósításukra.

De mi az a Web 2.0?

Eme hosszúra nyúlt bevezető után illene válaszolni magára a kérdésre is, vagyis arra, hogy mi az a Web 2.0? Erre nem egy definíció megadásával vállalkoznék. Nem azért, mert nem tudnék egyet alkotni, hanem mert pontos definíciót úgysem lehet adni, s amúgy is annyian próbálták már definiálni a Web 2.0-ként emlegetett jelenséget, hogy nem állnék be ebbe a sorba. Inkább egy frappáns megközelítéssel oldanám meg a válaszadást, s így talán érthetővé válik majd az is, hogy miért a fenti hosszú bemutató: a Web 2.0 - szerintem - nem más, mint az a napjainkban folyamatosan átalakuló, felfrissülő web, azok a szolgáltatások, az a közösség, melyekről az eddigiekben írtam. A Web 2.0 egy jelenség, mely van, mely történik velünk, s mely történik napjainkban a webbel. Ennél valójában se több, se kevesebb.

Mire jó nekünk a Web 2.0?

A végén meg kell említenünk egy a befektetők, s a hozzánk hasonló webfejlesztő cégeket felkereső érdeklődők számára egy minden bizonnyal igen fontos kérdést, hogy a Web 2.0 ilyen gyakori emlegetése vajon egy "lufi"-e, mely előbb-utóbb kidurran, vagy van-e mögötte valamilyen valódi üzleti lehetőség? A hasonlat ismerős lehet, nem is olyan rég éltük meg a "nagy dotkom buktát", amikor egy részben vélt, részben valós jelenségbe (az emberek ezentúl mindent a weben fognak elvégezni, a bevásárlástól kezdve a kutyasétáltatásig) befektetők rengeteg pénzt pumpáltak, majd az új cégek nagy része becsődölt. Nekem az a véleméyem, hogy a "Web 2.0" története is egy hasonló jelenségről szól, de ettől még nem kell tőle megijednünk. Az újdonságokat, az új szemléletmódot nem szabad megkerülni, hiszen ezek így, vagy úgy, mindenképpen életünk részévé fognak válni, mindenképpen létező, valódi jelenségekről van szó. Egy sokkal bölcsebb álláspont az, hogy meg kell próbálnunk kihasználni a lehetőségeket. Ez többmindent jelenhet, s nem is kell feltétlenül költséges megoldásokra gondolnunk. Indíthatunk blogot (okosan kihasználva az ebben rejlő marketing lehetőségeket), megvalósíthatunk kisebb, az új igényeket kielégítő szolgáltatásokat az oldalunkon (például hozzászólások, visszajelzések a tartalmakhoz), bevezethetünk kisebb-nagyobb technikai újdonságokat is (például RSS hírforrások), s persze lehetőségeinkhez és bátorságunkhoz mérten belevághatunk nagyobb projektekbe is, bízva azok sikerében. A közösségekben, a Web 2.0-ban (vagyis a mai webben) hatalmas potenciál van, hogy ezt sikerül-e munkára fognunk, csak rajtunk fog múlni.

Összefoglalás

Írásomban egy általános képet próbáltam meg festeni az utóbbi években megjelent újdonságokról a web kapcsán, bemutatva a trendeket, fontos lépéseket. Ezek ismerete véleményem szerint nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük mi történik körülöttünk, miről szól a Web 2.0, s hogy milyen módon használhatjuk ki ezt. Arra bíztatnám az olvasót, hogy nézzen körül, fedezze fel az újdonságokat, gondolja át, hogy ezek közül mi lehet hasznos saját maga, vagy akár ügyfelei számára. Ha érdeklődik valamely új szolgáltatás megvalósítása iránt, bátran keressen fel minket, szívesen leszünk partnere a kivitelezésben, de az együtt gondolkodásban is.

További olvasnivaló

A fentiekben is említettem, a Web 2.0-t sokan, sokféleképpen definiálták már. Az alábbiakban összegyűjtöttem egy pár forrást, melyeket ajánlani tudok:

Bártházi András
ügyvezető igazgató
Wish Internet Consulting